Veteckedés (’16.VIII.21.)

_MG_9466W

Veteckedni voltunk. Azaz fotográfusembernél jártunk.

Téged, Lacika, ingyen…

Igazából Lacika miatt, aki most, másfél évesen olyan szép, hogy aligha megismételhető a kisgyermek tisztasága. Laki még a Kant-i értelemben szép, hisz akármerre megyünk vele, idegen szólítják meg, hozzá beszélnek, gügyögnek vagy kedveskednek Neki, Lakinak, aki “érdek nélkül tetszik”, s akit Anya ismét próbál az álmok mezejére csábítani a szomszéd szobában….Iciri-piciri Lacinkó épp az iciri-piciri mesét hallgatja….

Szóval – gondoltuk: mi megússzuk, elvégre a Gyermekről kell kép mindenkinek, szóval a Laciról kell kép, így én mindárt egy másnapos melős pólóban mentem. Amikor aztán nekünk is a kamera elé kellett ülni,

“anyádat látnom kéne”

Eta néni jutott – már megin, a drága jó Eta néni – az eszembe. Miilyen csodálatos rükkjei voltak Eta néninek: nézzünk csak egyet:

Egyszer volt s hol nem,valahol a boldogemlékű Kósernő (Kiss Ernő) ucában, – aova a madár is csak ritkán vetődött el, Eta néni házhoz hívta a fodrászt, s amolyan igazi “frizurát csináltatott”.

A fodrász megtette a kötelességét, majd balra el. Harmad-negyenap Eta néni keresni kedte a Dunántúli naplót, amit a munkahelyemről el is hoztam Neki. Mikor viszem át, ott kellett észrevegyem, hogy ki más is van a címlapomon, Dr. SZILI Katalinnal, a magyar parlament elnökasszonyával lefényképezve: Eta néni, új sálastul, új frizurástul…

Történt ugyanis, hogy a nyugdíjasklubba, ahova Eta néni járt, új számítógépeket kaptak, és SZILI Kati, aki Eta néni szavajárásával “Jó ember, nem tehet róla, hogy kommunista (!)”, szóval az ajándék számítógépeket a Házelnökasszony adta át a nyugdíjasoknak. Eta néni tudva, hogy ott lesz a sajtó, ekkor hívta házhoz a fodrászt, amolyan igazi “frizurát csináltatni”.

A fodrász megtette a kötelességét: Eta néni a helyi újság címlapjára került. “Eta néni – korholtam – Maga tudta ezt. Ezért csináltatott frizurát!”

“De Zsoltikám – volt a válasz – ott van ez a szegény fotográfus, annak meg kelletett (sic!) csinálni egy fényképet az eseményről. Látta volna Zsoltikám, hogy milyen hálás volt, hogy rólunk csinálhatott fényképet!”

Na, szóval ez volt Eta néni, aki tudta, hogy az Alkalmaknak meg kelletett adnunk a maguk módját – bezzeg mi, s innen indultunk: Lacit vittük veteckedni, arra nem is gondolván, hogy mi is meg legyünk örökítve. Így kerültünk mi is lencsevégre, ártatlan s akaratlan.

Nézzük a képeket:

  • Látjuk, mi van a képen. Persze: Laci csúzdázik. Igen. Hétköznapi fotó. De: melyik oldalon jön fel??? Persze, hogy fordítva.
  • MIÉRT mindenkinek az első szava Lacit látva, hogy „HUNCUT?“ Jó, Lakki tud hucutkodni. De amikor jó vagy jó akar lenni, ül, mint egy kis szent, jön valaki és mit mond: Olyan huncut…. (Különben az:::J)
  • Már megint. Akik figyelemmel kísérik Laki képeit, tudják, hogy Lakkipikki hintán érzi ég s föld között jól magát. Meg a motin. Apa nem túl nagy örömére – mert Apa esélye ezzel el is szállt, hogy utolérje.
  • Akár versenyre is hajlandó a Lakki, csak motizhasson. Istenem, na, Egyke: ilyen messzire még nem is járt tőlünk, mint a fotózkodás közben.
  • Mehemed a teheneket nem ismerte, Laci meg még a lovaknál jár, hála a háttérben szerényen ülő lovaskocsis cigányembernek, NIKOLICS Pálnak.
  • a Cica meg Lacicát nem ismerte. Ezért hagyta magához közeledni. Amiben biztos vagyok: utolára tette. Vagy hülye. Mármint a macska: ne tagadjuk meg Tőle ennek a lehetőségét sem.

De ha már mink is le lettünk, törvényes nőmmel, kattintva, ne titkoljuk el ennek az eredményét se. Na, ez az, a fel- és el- és rákészületlens_MG_9387.BWég, a frizurák hiánya, de még csak egy ingem sem akadt a csomagtartó alján árválkodva, hogy felvegyem egy fénykép erejéig.

 

 

S íme, ecco, avagy ‘vot’ ahogy az oroz mondja: ‘a’ családi fotó, a Hatvani Family, amit Laci _MG_9442Wéppen ezerrel igyekezik kimászni a képből. Így nézünk MIKI, azaz Mi ki. Anya, az Okos és Türelmes, Laki az Oktalan és Türelmetlen, és Apa, az Ok- és Türelem nélküli.