Elnevezésünk indokolása – szakkollégium típusok

A szakkollégium-típusok és a brand

A szakkollégiumi szabályzatokat elemezve, valamint interjúk alapján az OFI 2011/12-es kutatása azt állapította meg, hogy a szakkollégiumok különböző típusait elsősorban működtetésük módja választja el egymástól.

A különböző hagyományok – a népi kollégiumok vagy a klasszikus bentlakásos elitképzés – talaján létrejött szakkollégiumok képzési rendszerének tartalma vagy az egyetemi, főiskolai képzéshez való viszonya nem feltétlenül különbözik, hiszen ezt a képzési területek (inkább humán és társadalomtudományok vagy jellemzően reáltudományok területén működik-e a szakkollégium), illetve a képzés meghatározó formái – például a kurzusrendszerű vagy a tutori – határozzák meg inkább.

A három „tiszta” típust bemutatva megállapíthatjuk, hogy ezek alkotóelemei egy-egy szakkollégium esetében keveredhetnek, és az is előfordulhat, hogy az évek során egyik típustól a másik felé mozdulnak el.

A tanulmány által elkülönített három modell a következő:

A) Az egyesületi

B) A „kisegyetemi”

C) A fenntartói

modellek.

A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Szentágothai János Protestáns Szakkollégiuma – e modell besorolás szempontjából példaértékű névvel, nevezéktani szempontból kiváló ‘cégnév’-vel rendelkezik.

Nézzük meg, miért:

a) Az SzJSzK egyesületi formában működik, mert a Ptk. 3:63 § definíciós elemeinek:

(1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy – szinte maradéktalanul megfelel.

(2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.

(3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(4) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

(5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja.

– szinte maradéktalanul megfelel.

A szinte, a maradék: a jogi személyiség. (Erre még visszatérünk.)

A szinte: az Egyetem. A Pécsi Tudományegyetem, melynek gazdasági felelősségvállalása mellett működünk,’aki’ a hiányzó definíciós elemet, a jogi személyiséget nyújtja a számunkra. Ebből a szempontból viszont fenntartói modell is vagyunk, hiszen a PTE saját szabályzatában meghatározott mértékben rendszeres működési támogatást nyújt a SzJSzK részére. Ezért helyén való a SzJSzK elnevezésében a mögöttes felelőségvállaló, a Pécsi Tudományegyetem elnevezése rövidítésének használata:

PTE TTK Szentágothai János Protestáns Szakkollégium

Mivel ezt az állapotot a PTE Természettudományi Kara iniciálta 2004-ben, a Kar elnevezésének szerepeltetése is indokolt, különösen, mert másik szervezeti egység, az Anatómiai Intézet is részt vett az alapításban, viszont a folyamatos, céljainak megfelelő működtetésben már nem. Tehát az alapítók közül az életre hívást kezdeményező kar megjelölése, elnevezése rövidítésének használata is érthető:

PTE TTK Szentágothai János Protestáns Szakkollégium

Jó, Szentágothai János személyiségét és tudományos munkásságát ne most elemezzük, állapítsuk meg, hogy a jelentős pécsi gyökerekkel bíró tudós nevét a család hozzájárulásával és támogatása mellett használja a szakkollégium:

PTE TTK Szentágothai János Protestáns Szakkollégium

A SzJSzK és a protestantizmus.

A kapcsolat kétségtelen, élő és támogatott.

Az szakkollégiumunk alapításban közreműködő hazai protestáns egyházak – ez esetben viszont alapítvány-szerűen meghatározták az alapító okiratban a célokat, lefektették a működési alapelveket és ajánlásokat fogalmaztak meg a szervezet és a működés szabályozására, a kezdetektől nyitottságra és közhasznúságra törekvő, pro bono publico működést írva elő. Az alapító egyházak soha nem vindikálták maguknak sem a világnézeti oktatást, sem az oktatás világnézeti irányának meghatározását. Ilyen esetekben a névben hivatkozott egyház: rendszerint fenntartó. Aki egyházi intézmény, s úgy dönt, hogy olyan kollégiumot hoz létre hogy azon keresztül támogassa az ott lakók tanulmányait. Nem csupán jobb infrastrukturális feltételekkel, hanem olyan extrakurikurális és más szakmai tevékenységekkel, amelyek mélyebb vagy szélesebb tudást biztosíthatnak.

A felelősségi és hatásköri viszonyok ebben az esetben egyértelműek lennének: A fenntartó nevezné ki az intézményvezetőt, aki az intézményen belül gyakorolja a munkáltatói és a további kinevezési jogokat, és az operatív működtetésért is felel.

Szakkollégiumunk nem így működik. Mindezek ellenére – tisztelettel az alapítók felé, a szakkollégium továbbra is ragaszkodik a

PTE TTK Szentágothai János Protestáns Szakkollégium

jelző használatához a nevében.

Elérkeztünk az utolsó, a személyegyesülésünket a hungarikumnak számító öndefinícióhoz: a szakkollégiumisághoz. Szakkollégium-e PTE TTK Szentágothai János Protestáns Szakkollégium-e, s lesz-e szakkollégium a

PTE TTK Szentágothai János Protestáns Szakkollégium?

Innen úgy látszik, hogy a hazai szakkollégiumok tarkasága lassan szétfeszíti a szakkollégiumi Charta ’11 kereteit.

S ennek egyik tipikus példája mi, a SzJSzK vagyunk.

A legisláció most nem után kullogott az eseményeknek, hanem a történések élére állt. A felsőoktatási kiválóságról szóló kormányrendelet új intézménytípust vezetett be a hazai szakkollégiumok jogtudományi rendszerébe. A nevesítéssel a kormányrendelet expressis verbis megkülönbözteti, kiemeli, elkülöníti a roma szakkollégiumokat.

A roma szakkollégium tehát kétségtelenül van. Álláspontom szerint a virtuális szakkollégium is létezik. Ha akarunk róla tudomást venni, ha nem.

Mi lenne, ha a szakkollégiumok 2014/5-ös önfeltáró kutatása során

1) kiemelten és külön tanulmányoznánk a roma szakkollégiumokat, megérteni működésüket;

2) igyekeznénk megismerni a virtuális szakkollégiumokat, feltárni életciklusukat;

3) mindkét újonnan megjelenő típusra – ha kell – önálló feltételrendszert dolgoznánk ki?

Véleményem szerint a részben a népi kollégiumi mozgalmon alapuló országos szakkollégiumi mozgalom mára bizonyos aspektusból kifulladni, bizonyos tekintetből meghasonulni látszik. A tehetséggondozás kettős céljaként az OFI által megkérdezett szakértők:

A) az eltömegesedő felsőoktatásban a tehetséges diákok megtalálását, tehetségük kibontakoztatását, fejlesztését, valamint

B) a társadalmi hátrányokkal küzdő diákok esélyeinek kiegyenlítésére irányuló oktatási tevékenységet

jelölték meg.

Az OFI itt idézett kutatásában a tehetséggondozás fogalmát elsősorban előbbi jelentésében használjuk, természetesen nem hagyva figyelmen kívül azt sem, hogy a szakkollégiumok jelentette értelmiségi, tudományos, üzleti elitképzés mennyire nyitott az alacsony társadalmi státuszú családok gyermekei előtt.

Itt ki kívánjuk emelni, hogy amíg a kiváló hallgató-anyagban dúskáló budapesti elit-karok és -egyetemek tehetséggondozása értelemszerűen az A) cél, addíg a vidéki egyetemek szükségszerűen a B) cél megvalósítását kapják örökül.Tehetséggondozás helyett tehetség-azonosítás, „tehetségbányászat”.

A felsőoktatás tehetséggondozási rendszere széles intézményi és programkört foglal magában. Természetes terepe az oktató-hallgató intenzív kapcsolata és az erre építhető tutori rendszer. Bár a hatályos felsőoktatási törvény lehetőséget ad tutori rendszer kialakítására, az intézmények elvétve építettek ki ilyet. E tutori rendszer is a célhoz igazodik: amíg az A) típusú elitképzésben a tutor (vezető) oktató, és a legtehetségesebbek támogatását végzi, addig B) típusú tehetségmentést, nem kertelünk: a középiskolából jövők felzárkóztatását kénytelen végezni.

ITT a jövő. A tehetséggondozás budapesti modellje emellett a magyar vidék felzárkóztatása IS, a társadalmi mobilitás legszebb népi kollégista hagyományoknak megfelelő felkarolása -ad absurdum a roma integráció támogatása a cél.

A kormányzat már megértette, tanácsadói olvasnak a statisztikákból….

S ígértem, hogy ide még visszatérünk:

De tényleg! A lista teljes:

A tagok közös célja;

A tagok közös céljának tartóssága;

A közös cél alapszabályban rögzítettsége;

E célok folyamatos megvalósítására törekvés;

A nyilvántartott tagság;

A nem gazdasági tevékenység céljára alapítottság;

A csak a céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzése;

A vagyonát céljának megfelelően használja;

A vagyonát nem osztja fel tagjai között;

A tagok részére ösztöndíjat, támogatást nyújt: nyereséget nem juttat;

Megkockáztatom, hogy amennyiben így döntötök, még valamely szervezeti egységünket is jogi személlyé nyilváníthatjuk…

MIÉRT NIEM EGYESÜLET a SZENTÁGOTHAI?

Az egyesületi modell

Ebbe a típusba tartoznak a gyakran „Rajk típusú” szakkollégiumnak nevezett intézmények. Az egyesületi jelleg két aspektusra utal:

1. A szakkollégium szervezeti felépítését gyakorlatilag az egyesületek mintájára alakítják ki.

2. A működést nem csupán azok a célok vezérlik, amelyre a kollégiumot létrehozták (elitképzés, értelmiségképzés stb.), hanem egyenlő súllyal esnek latba a működésre vonatkozó olyan elvek és értékek, amelyek a demokratikus felépítés megőrzésére, a működtetés diszkurzív jellegére törekednek. Ilyen tipikus értékek például a mindenre kiterjedő belső nyilvánosság vagy az autonómiára való törekvés. Véleményem szerint EZ a forma tűnik alkalmasabbnak a társadalmi mobilitás segítésére való tovább-gondolásra, azaz a roma szakkollégiumoknak és a virtuális szakkollégiumok létezési kereteinek megalkotására.

Az egyesületi struktúra

E forma kulcsmomentuma ugyanis a tagok szövetkezése az intézmény működtetésére. Nem a felsőoktatásban megszokott hallgatói önkormányzatot, hanem önigazgató szervezetet találunk, amelyben a legfontosabb döntési jogkörök – a szervezeti keretek alakítása, célok kijelölése – mindvégig a tagok egészét jelentő közgyűlésnél maradnak. A különböző kinevezési- utasítási jogkörök meglehetősen kuszák lehetnek, hiszen a közgyűlés gyakorlatilag minden döntésbe beleszólhat. Ugyanakkor az utasítási jog ezekben a szervezetekben nem jelenik meg igazán élesen a nagyfokú önkéntesség miatt, inkább koordinációról beszélhetünk.

A legtöbb egyesületi típusú szakkollégium egyetemeken jön létre, kisebb részben ténylegesen egyesületként. Az első esetben a fenntartó megjelenése a tiszta egyesületi működést csorbíthatja. A felsőoktatási intézményekben működő szakkollégiumoknak általában van oktató igazgatójuk, vezetőtanáruk, akinek kinevezési jogát a felsőoktatási intézmény (vagy annak valamely nagyobb szervezeti egységének) vezetője gyakorolhatja, és aki felé az anyagi és szakmai felelősséggel tartozik. Rendszerint a kinevezéshez a közgyűlés hozzájárulása, egyetértése is szükséges.

Ugyanakkor az igazgató szerepe általában nem túl jelentős. Rendszerint tagja a közgyűlés által választott, többségében hallgatókból álló operatív vezető testületnek (diákbizottság, választmány, diáktanács stb.) és a közgyűlésnek, ahol egy szavazati joggal rendelkezik, de feladata elsősorban a szakkollégium hivatalos reprezentációjával, hivatalos fórumokon való megjelenésével függ össze.

A „kisegyetemi” modell

A kisegyetemi modellt az Eötvös Collegium hagyományaira építő kollégiumok igyekeznek követni. Ebben az esetben a fő célkitűzés a tehetséggondozás, elitképzés, azaz a formális képzést kiegészítő, abból mélyebb és több tudást nyújtó, de alapvetően hagyományos egyetemi rendszerű tudásátadás.

A francia école-ok mintájára létrejövő Eötvös Collegium valóban kisméretű egyetemként – önálló tanári karral, önálló kurzusokkal – működött, és tanulmányaik végén egyetemi diplomát kaptak kézhez a növendékek. Az önálló tanári kar és a teljesen elkülönülő képzés mára eltűnt (bár az interjúkban célként megjelenik), és az Eötvös Collegium, illetve a példáját követő többi intézmény alapvetően kiegészítő képzést nyújtanak. Ebben az esetben nem a hallgatók, hanem az egyetem vagy az oktatók egy köre határozza el, hogy tehetséggondozó intézményként szakkollégiumot létesít. Rendszerint egyetemi oktatók köre a kezdeményező, s e kör, illetve az általuk felkért tekintélyes egyetemi, főiskolai tanárok alkotják azt a testületet, amely a stratégiai kérdésekben dönt, és megválasztja – vagy javasolja – az igazgató személyét. Ez a testület egyben mintegy szakmai segítséget és felügyeletet is hivatott nyújtani a kollégiumnak.

Az önkormányzatiság ebben az esetben klasszikus, az egyetemi hallgatói önkormányzathoz hasonló jelentéssel bír. Azaz a hallgatók – akik alapvetően célcsoportját jelentik a szakkollégiumi szolgáltatásoknak, nem pedig működtetői a kollégiumnak – érdekképviseleti szerepet gyakorló önkormányzati testületet választanak (diákbizottság, választmány). Az önkormányzat tagokat delegálhat az operatív vezetésért felelős, az igazgatóból és az általa kinevezett, megbízott igazgatóhelyettesekből, tisztségviselőkből álló testületbe. Ebben a testületben a hallgatók többnyire kisebbségben vannak

Ezeknek az intézményeknek a működési szabályzataiban élesen elválaszthatóak a működtetés, működés kérdései, a szakmai teljesítmény és annak megítélése, valamint a hallgatói képviselet kérdései. Több esetben az önkormányzatra vonatkozó kérdéseket külön szabályzat rendezléi.

A fenntartó kollégiuma

A harmadik modellben az előző két típusú működési struktúrával találkozunk. Rendszerint a fenntartó – sok esetben egyházi vagy nem felsőoktatási intézmény, költségvetési szerv – úgy dönt, hogy olyan kollégiumot hoz létre, vagy a meglévőt úgy alakítja át, hogy az támogassa az ott lakók tanulmányait. Nem csupán jobb infrastrukturális feltételekkel, hanem olyan extrakurikurális és más szakmai tevékenységekkel, amelyek mélyebb vagy szélesebb tudást biztosíthatnak.

A felelősségi és hatásköri viszonyok ebben az esetben egyértelműek: A fenntartó nevezi ki az intézményvezetőt, aki az intézményen belül gyakorolja a munkáltatói és a további kinevezési jogokat. Ez esetben az igazgató vagy az általa összeállított igazgatóság gyakorolja a legfőbb döntéshozói jogokat – néhány alapvető, a fenntartó hatáskörébe tartozó döntésen kívül, mint a kollégium megszüntetése, a fenntartótól származó költségvetés összege stb. –, és az operatív működtetésért is felel.

A hallgatói önkormányzat ebben az esetben a kisegyetemi modellhez hasonlóan érdekképviseleti szerepet tölt be. Sokszor előfordul, hogy az előző modellhez hasonlóan a hallgatók 1-2 tagot delegálnak a vezetőségbe, ugyanakkor abban soha nem érik el a többséget.